
A reakciók kiszámításának áttekintése egy példán keresztül.
A részekre bontás elvének háttere, alkalmazási területei.
A belső erők kiszámításának áttekintése egy példán keresztül. A részekre bontás elvének alkalmazása.
Az igénybevételek definíciója. A kurzusban használt előjelkonvenciók kimondása.
Az igénybevételi függvények felírásának és az igénybevételi ábrák felrajzolásának áttekintése egy példán keresztül.
A síkgörbe rúd igénybevételeinek előjelkonvenciói.
A síkgörbe rúd igénybevételi függvényeinek felírásának és az igénybevételi ábráinak felrajzolásának áttekintése egy példán keresztül.
A másodrendű nyomaték definíciója. A téglalap és kör másodrendű nyomatéka. Steiner-tétel (Párhuzamos tengelyek tétele).
Mintapélda egy keresztmetszet másodrendű nyomatékának felírására.
Mintapélda egy keresztmetszet súlypontjának meghatározására.
Másodrendű nyomatékok átszámítása a tengelyek elforgatása esetén.
A főmásodrendű nyomatékok kiszámítása, a főtengelyek (főirányok) meghatározása.
A feszültség fogalma, típusai.
Az alakváltozás fajtái, mérőszámai. Fajlagos nyúlás, fajlagos szögváltozás.
Az egytengelyű húzópróba kielemzése. Hooke-törvény. Rugalmassági modulusz. Poisson-tényező.
A Saint-Venant-elv kimondása.
A szilárdságtani méretezés és ellenőrzés fogalma és folyamata.
A húzásból vagy nyomásból származó normálfeszültség kiszámítási formulája.
Mintapélda a normáligénybevételből származó feszültségek meghatározására és a rúd megnyúlásának jellemzésére.
Mintapélda a normáligénybevétellel terhelt rudak kapcsolásának vizsgálatára. Soros kapcsolás.
Mintapélda a normáligénybevétellel terhelt rudak kapcsolásának vizsgálatára. Párhuzamos kapcsolás.
A tiszta hajlításból származó normálfeszültség kiszámítási formulája. Bernoulli-hipotézis. A keresztmetszeti tényező ismertetése.
Mintapélda a Navier-képlet alkalmazására és a másodrendű nyomaték számításra.
Mintapélda a Navier-képlet alkalmazására.
Méretezés tiszta hajlításra a Navier-képlet segítségével.
Egyenes rudak ferde hajlítása. A Navier-képlet általánosítása.
A zérustengely, azaz a feszültségmentes tengely, helyének meghatározása.
Mintapélda a zérustengely meghatározására.
Mintapélda a ferde hajlításnál fellépő maximális feszültség meghatározására.
Az egyenes rúdban ébredő normálfeszültség számítása a normáligénybevétel és az egyenes vagy ferde hajlítás együttes fellépése esetén.
Mintapélda a normáligénybevétel és a hajlítóigénybevétel együttes vizsgálatára.
Mintapélda a normáligénybevétel és a hajlítóigénybevétel együttes vizsgálatára.
Mintapélda a normálfeszültségre való ellenőrzésre.
A nyírásból származó csúsztatófeszültség kiszámítása. A VISA-képlet alkalmazási feltételei és a benne szereplő tagok.
A VISA-képletben alkalmazott keresztmetszeti statikai nyomaték definíciója és számításának módja.
Mintapélda a statikai nyomaték meghatározására.
Mintapélda a nyírásból származó csúsztatófeszültségi függvény meghatározására.
A síkgörbe rudakban ébredő normálfeszültség kiszámítására vonatkozó összefüggés felírása. A Grashof-képlet alkalmazásának feltételei. A Grashof-képlet alkalmazásának esetei.
Mintapélda a síkgörbe rúdban ébredő normálfeszültség kiszámítására.
A csavarásból ébredő csúsztatófeszültség számítása. Az összefüggések alkalmazási feltételei. Fajlagos elcsavarodás definíciója. A teljes elcsavarodás számítási módja. A csavarásra érvényes Hooke-törvény.
Méretezés csavarásra. A fajlagos elcsavarodás és teljes elcsavarodás számítása.
Általános feszültségi állapot. Feszültségi kiskocka. Cauchy-feszültség.
A Cauchy feszültségi tenzor mátrixának 3 skalár invariánsa.
A főfeszültségek meghatározása általános esetben. A főfeszültségek meghatározása síkfeszültségi vagy síkalakváltozási esetben.
A harmadfokú egyenletek általános megoldási módszere.
A főirányok meghatározása általános esetben. A főirányok meghatározása síkfeszültségi vagy síkalakváltozási esetben.
Mintapélda a sajátérték-sajátvektor probléma kiszámításával történő főfeszültség és főirány meghatározásra.
Mohr-körök szerkesztésének alapjai egy gyakorlati példán keresztül. Főfeszültségek és főirányok meghatározása szerkesztéssel.
További mintapélda a Mohr-körök szerkesztésének alkalmazására.
Általános alakváltozási állapot. A fajlagos nyúlás és fajlagos szögváltozás definíciója az elmozdulás vektor alapján.
A fajlagos térfogatváltozásra érvényes összefüggés levezetéssel.
Az alakváltozási tenzor felbontása térfogati (gömbi) és alaktorzulási (deviátoros) részre.
A feszültségi tenzor felbontása hidrosztatikus (gömbi) és alaktorzulási (deviátoros) részre.
Általános Hooke-törvény és az általános Hooke-törvény megfordítása. A Hooke-törvény felbontása térfogati és alaktorzulási részre. A csúsztató rugalmassági modulusz és a térfogati rugalmassági modulusz kapcsolata a Young modulusszal és a Poisson-tényezővel.
Mintapélda a nyúlásmérések kiértékelésére és a Hooke-törvény alkalmazására.
Mintapélda a nyúlásmérések kiértékelésére és a Hooke-törvény alkalmazására.
Mintapélda a nyúlásmérések kiértékelésére és a Hooke-törvény alkalmazására.
Mintapélda a Hooke-törvény és a Hooke-törvény megfordításának alkalmazására.
További mintapélda a Hooke-törvény és a Hooke-törvény megfordításának alkalmazására.
Üdvözöllek!
Ez a kurzus segíteni fog neked, hogy megértsd a szilárdságtan minden lényeges részletét! Ehhez a szükséges elmélet mellett folyamatosan példamegoldásokat mutatok neked, amiken keresztül könnyebben elsajátíthatod az alapokat.
Minden témakörben először egy kis elmélettel kezdek, majd utána rátérek a releváns problémák megoldására. Az elméletet hosszas levezetések nélkül, lényegre törően mutatom be, a középpontban a tudásanyag alkalmazása áll.
A szilárdságtan a statikára és az egyetemi matematikára is épül. Statikából röviden áttekintjük a kurzus elején a lényeget. Ha neked mélyebb alapozásra van szükséged, akkor javaslom a statika kurzusomat, annak a folytatása ez a szilárdságtan kurzus. Egyetemi matematikából gyakorlatilag az integrálás és deriválás ismerete elég minden megértéséhez, viszont ezen kívül segíti a megértést a vektor és mátrixműveletek ismerete.
Ez a kurzus a BME gépészmérnöki képzésén oktatott szilárdságtan kurzus logikájához hasonlóan épül fel. Ezt egy kicsit gyakorlati irányba vittem el, viszont még mindig igaz, hogy ez ízig-vérig egyetemi megközelítése a mechanikának. Ez azt is jelenti, hogy elsősorban gépészeknek szól ez a kurzus, de ettől függetlenül persze hasznos lehet más képzésen tanulóknak is. Néhány képzésen ennél gyakorlatiasabban közelítik meg a mechanikát, ami egy teljesen más tanítási metódust jelent.
Kérlek nézz bele az ingyenes videókba és döntsd el, hogy ez a kurzus a te egyetemi képzéseden lévőhöz hasonlóan tárgyalja-e a fogalmakat! Ha te más logikával tanulod a tárgyat akkor nem biztos, hogy ez a kurzus fog neked segíteni.
A véleményem szerint a kurzusban is szereplő megközelítés segíti leginkább a magas szintű mechanika megértését, akár a szilárdságtanon túlmenően is. Ha önszorgalomból szeretnéd képzeni magad mechanikából, akkor teljes szívvel tudom ajánlani ezt a szilárdságtan kurzust!
Itt a Udemy-n minden a diákokért van! Nem kell aggódnod, hogy hányszor nézel meg egy videót, mivel korlátlan hozzáférést kapsz. Ráadásul örökké hozzáférsz, nem csak a már feltöltött videókhoz, hanem a későbbi új anyagokhoz is! Ezen kívül itt vagyok, hogy mindig válaszoljak a felmerülő kérdésekre, szóval sosem maradsz magadra!
Mint gépészmérnök, hozzám igen közel áll ez a témakör és már az évek során számtalan diáknak segítettem megérteni a szilárdságtant. Remélem neked is tudok segíteni!